Mi az a vízüzem?

A vízüzem feladata az energetikai berendezéseket lassan károsító folyamatok megakadályozása, illetve tervezett mértéken tartása. A folyadék, folyadék-gőz és gőzfázisú víz a gőzerőművek munkaközege, a nukleáris gőzfejlesztő berendezés (primerkör), a technológiai (ipari gőz- és vízkazán-telepek) vagy lakossági-közösségi hőellátó (fűtés és hmv, ill. távhő) rendszerek hőhordozója, valamint a kondenzációs gőzerőművek hűtővize. A különböző hőmérsékletű (nyomású), áramlási sebességű vízgőz mindig tartalmaz szennyezőanyagokat, tehát nem abszolút tiszta. A víz-fém kémiai rendszer termodinamikailag instabil, tehát a fém korróziója még abszolút tiszta vízben is elkerülhetetlen. A szennyezőanyagok a különböző fázisú vízzel együtt áramlanak, és általában a hőforrások hőátadó felületein rakódnak le, vagy holt áramlási zónáiban halmozódnak fel, ezért a felület igénybevételét növelő, a hőátadó csöveket, csővezetékeket és turbinalapátokat lassan károsító lokális környezetet hoznak létre. Tehát a vízüzem feladata a berendezéseket lassan károsító folyamatok megakadályozása (lerakódás, lokális korrózió, erózió), ill. tervezett mértéken tartása (általános korrózió, erózió).

A vízüzem – mai definíció szerint – a konstrukció, a szerkezeti anyagok és a vízgőz kémiájának harmonikus egysége a gőzerőmű (hőellátó rendszer) minden berendezésében és a gőzerőmű (primerkör, hőellátó rendser) egészében. Multidiszciplináris szakterület, amely igényli az áramlástan, hőtan, kémia, fizikai-kémia és anyagtudomány (alaptudományok) valamint az energetika (vízgőz munkaközegű erőművek és/vagy hőhordozójú primerkör, hőellátó rendszerek, alkalmazott tudomány) vonatkozó ismeretanyagát. A vízüzem három szakterület: gépészet (konstrukció, hő és anyagátvitel), szerkezeti anyagok (anyagminőségek, korrózió, erózió) és vízkémia (szennyezőanyagok, kondicionálás) rendszerszemléletű egyesítéséből született, és az elmúlt 20-30 évben keletkezett, multidiszciplináris ismeretanyagot szintetizálja.

A vízüzem vizsgált területei:

  • A rendelkezésre álló nyersvíz és szennyezőanyagai;
  • A pótvíz-készítés és kondenzátum-tisztítás víztisztító berendezései, technológiái, termikus gáztalanítók;
  • Az energiarendszerekben alkalmazott szerkezeti anyagok valamint elektrokémiai és áramlás által támogatott általános és lokális korróziójuk;
  • A víz kondicionálása és az adagolt ismert és új többfunkciós vegyszerek.
  • Az energiarendszerek (gőzerőművek, ipari kazántelepek, egyedi hőellátó és távhő rendszerek, hűtővíz rendszerek) berendezéseinek konstrukciója, hő és anyagátviteli egyenlőtlenségei, alkalmazott szerkezeti anyagai (homogén acél, acél-réz, acél-alumínium kombináció), a víz tisztasága, kondicionálása és kapcsolata a vízminőségi szabványok előírásaival, a vízüzemi meghibásodások megelőzése, ill. felismerése.
  • A teljesítményüzem mellett a tranziens üzemállapotok (indulás, leállás, állás, nagyobb teljesítményváltozás hatása a berendezések elhasználódására, meghibásodására, öregedésére.
  • Vízkémiai mérési-ellenőrzési rend tervezése, az adatok feldolgozása, vízüzemi szakértő rendszer tervezése, létrehozása.

Víztisztító berendezések

A különböző méretű és típusú szennyező anyagok egy vagy több víztisztító eljárást megvalósító berendezéssel távolíthatók el a vízből. A víztisztító berendezés a víz valamelyik, vagy több szennyező anyagának belépő koncentrációját a kilépő koncentrációjára csökkenti. Ehhez vagy vegyszert, vagy szűrőanyagot (membránt) vagy hőt, ill. ezek kombinációját használhatja. Az összes víztisztító eljáráshoz hozzátartozik a víz szállítása (szivattyúzása), a víztisztító képesség folyamatos ellenőrzése, fenntartása, időnkénti helyreállítása, miközben különböző mennyiségű és minőségű, környezetbe kerülő hulladékvíz keletkezik.

A szennyező anyagok eltávolításának vízüzemi eljárásai három csoportba sorolhatók:

1.

A lebegőanyagok vegyszeres derítéssel s az ezt követő ülepítéssel, és/vagy szűréssel távolíthatók el. Lebegőanyag a nyersvíz kolloid és diszperz szennyeződései, a cirkulációs rendszerekben keringtetett vizek kolloid és diszperz korróziótermékei, valamint a lerakódott ionos szennyező anyagokból levált kolloid és diszperz szennyeződések.

2.

Az ionok (ionokra disszociáló) anyagok ionmentesítéssel vagy elterjedt megnevezéssel sótalanító eljárásokkal (ioncsere, termikus sótalanítás, fordított ozmózis, elektrodeionizálás) távolíthatók el. Az ionok a nyersvizek ionos szennyezőanyagai, a cirkulációs rendszerekben keringtetett vizek ionokra disszociáló korróziótermékei és kondicionáló vegyszerei.

3.

Az oldott gázok (inert és kémiailag oldódó gázok) termikus ill. kémiai gáztalanítással távolíthatók el, ill. köthetők meg. A gázok a nyersvizekből és a légkörből származó korrózióagresszív gázok (oxigén, széndioxid) valamint a kondicionáló vegyszerként adagolt ammónia.